A Mercedes Benz W123 (akkoriban a Mercedes középkategóriás autója) 1976-1985 között gyártották. Ez a típus a Mercedes történetének egyik legnagyobb példányszámban eladott darabja, összesen 2,7 millió darab gördült le a gyártósorról. Elődje a jól ismert "állólámpás" W114/W115 modell volt. Utódja pedig a W124. A típusból kupé, limuzin, nyújtott limuzin (Pullman) és kombi is készült. Szembetűnő különbség az 1982 frissítés utáni modelleken a korábbi körbetétes lámpatestek lecserélése hagyományos izzókra, viszont ez az amerikai piacon továbbra is megmaradt a helyi szabványú izzók befogadása miatt. Ezt a típust egyébként előszeretettel hívták Magyarországon zöldséges Mercinek, mivel sok kisvállalkozó előszeretettel használta. Taxiként is népszerű volt nemzetközi szinten. A Közel-Keleten mai napig használják őket.

Elnevezésük:

W123: A sima limuzin

T123: Kombi

C123: Kupé

V123: A nyújtott limuzin, ismertebb nevén Pullman

Továbbiak:

D: Diesel

E: Einspritzung (Üzemanyag befecskendezés)

LWB: Long wheelbase, vagyis hosszú tengelytávú, de a Németek csak "Lang"-nak nevezik, vagyis hosszú.

A 80-as évek elején volt egy kisebb ráncfelvarrás az autón ahogy azt korábban írtam, ekkortól már nem csak a csúcs változaton (280/280 E) voltak valódi "fekvőlámpák", hanem mindegyik modell ezt kapta szériában. Ugyanígy már szervós lett a négytárcsás fékrendszer, de opcióként akkoriban nem a csúcs navigációkkal és kulcsnélküli indítási rendszerekkel lehetett villogni, hanem az ABS-szel és a vezetőoldali légzsákkal, ez utóbbi 1982-től volt rendelhető. 

Az említett csúcs pedig a 280 E volt, az "E" betű itt az Einspritzung, azaz üzemanyag befecskendezésre utal, amelyet a Bosch által gyártott K-jetronic rendszerrel oldottak meg a stuttgarti mérnökök. Ez ugyan visszalépés volt az elődmodell elektromos vezérlésű megoldásához képest, de jóval megbízhatóbb technikának bizonyult az évek során. Ez által 185 lóerőt tudott a top W123, ami azért ma sem számít kevésnek. Mindezt überelték az AMG alkatrészekkel megbolondított változatok, amelyek 211 lóerőt tereltek a hátsó kerekek felé. Ezek a típus teljes életciklusának legritkább példányai, újkori áruk meghaladta a 40 ezer német márkát, akkoriban egy 911-est is ennyiért lehetett venni.

Röviden ennyi a típusról, jöjjön a modell.

A mai napig közkedvelt darab gyűjtők illetve Mercedes rajongók körében a 140-es avagy a 90-es években ráragadt nevén, a Bálna Merci.

Akkoriban (1991 Április, idén ünnepli 28. évfordulóját) mikor legurult az első bálna a Stuttgarti futószalagról, az akkori színészek, rapperek, pop sztárok, és főként maffiózók körében nagyon elterjedt ez az autó, ami nem is csoda hiszen gyönyörű, megérte a Mercinek több éven át több millió eurót és évet belefektetni hogy ezt kifejlessze bár bevallom, nem sikerült tökéletesre tekintve némelyik elektronikai rendszert..

Rengeteg filmben feltűnt mint például a Tolvajtempó, A Szállító...stb

Sajnálatos módon Diana hercegnő egy ilyen 140-es Merciben vesztette életét, mai napig tisztázatlan okok miatt, van aki azt mondja szándékosan ütközött neki a sofőr a betonfalnak, van aki azt mondja a paparazzik üldözték őket és a fékcső el volt vágva és így történt a baleset.. 

Hozzáteszem a Hercegnő nagy Merci rajongó volt, birtokolta ezt a 140-es Mercit és egy R129 500SL-t.

Műszaki adatok:

1991 és 1998 között gyártották

S600 6.0L V12 394HP

Formaterv: természetesen Bruno Sacco 

Maga a modell nagyon meglepett.. Nem csak maga a kidolgozása hanem a méretei is, a Norev nem aprózta el a dolgot, majd ezt később be is bizonyítom.

Márki, legjobb barátom akitől vettem ezt és még jó néhány Mercit, akkor még nem nagyon akartam elhinni neki, hogy ez a sötét zöld szín ennyire jól áll ennek az autónak.

A motorról már feljebb írtam adatokat..  Amúgy ez is elég pofás lett.

Ez volt az utolsó olyan Merci amiben fel lehet fedezni a régebbi szériák vonalait például a W126.

A vonalvezetés valami csodás, a króm díszlécek is szépek és az elmaradhatatlan felirat is ott van a C oszlopon..

A BMW M3 Evolution debütálásával nyilvánossá vált, hogy a 2.5 16V modellnek szüksége van a teljesítmény növelésére, hogy a versenytársaival fel tudja venni a harcot.

1989 Márciusában a 190E 2.5 16V megjelent a Genfi Autószalonon.

Az EVO I ahogy a mai napig hívják, új hátsó spoiler, és új szélesített sárvédők kerültek fel rá és új felfüggesztést is kapott. 

Teljesítménye 202 lóerő.

1988-ban a DTM homologizációjának megfelelően elkészült 502 darab 190E 2,5-16, melynek teljes nevéhez utólag került hozzá az Evolution I.

Ezt a Mercit is ahogy előző két társát (W116 450 SEL, W126 560 SEL) azért szereztem be Márki barátomtól, mert egy ilyen is a családunk tagja volt. És ez számomra egy igazi Unikornis

Ez a kis 190-es EVO még a Karácsonyi hármas pakkból származik. Mint ahogy az a címből is kiderült, ez egy OttO

A kidolgozása fenomenális, nem hittem volna, hogy ilyen gyönyörűen lehet formálni a műgyantát, és azt sem hogy ennyire pozitívan csalódok az OttO-ban és ennyire megszeretem.

Azok a gyönyörű illesztések itt mutatkoznak meg igazán, a felnik is gyönyörűen kidolgozottak. 

A lámpák színezettsége, a fotómaratott feliratok, csillag gyönyörű.

Itt mutatkozik meg igazán a 80s évek közepe 90s évek eleje, szögletes sportos markáns idomok, szemet gyönyörködtető és izgató. Szinte minden apró részletre figyelt az OttO, a kipufugó végek is szépen rejtve vannak ahogy az igazin.

A belső is szép, minőségben a Norevhez tudnám hasonlítani.

Itt is van bőven látnivaló. A műszerfal, váltó, kardánbox, középkonzol és azok kapcsolói, a kormányban lévő logó annak élethű mása ahogy vissza csillan, km/h.. és még sorolhatnám.

Összegzésképpen a modell egy csodálatos darab, nagyon örülök hogy be tudtam szerezni alkalmi áron, ezt azért írom mert manapság 50e Ft alatt alig lehet találni. Egy Merci gyűjtőnek, ami jómagam is vagyok, kötelező darab!

A W116 volt az első olyan Mercedes, amit már ténylegesen S-osztálynak neveztek. Már az elődje bemutatása után egy évvel 1966-ban elkezdték a fejlesztését, semmit sem bíztak a véletlenre. Szakítottak a jól ismert "állólámpás" dizájnnal, és egy új külső képet vezettek be a 116-ossal.

Friedrich Geiger (Aki a sirályszárnyas "Gullwing" Mercedest megálmodta) utolsó munkája volt ez a fekvőlámpás S Merci.

Ez a dizájn 25 évig azaz az utolsó S osztályig (W140) megmaradt 

A hatalmas tepsi vonalvezetése jóval maszkulinabbra sikerült elődjénél, az elegancia mellett már a dinamizmust is bele lehetett látni a kasztni formájába. Debütáláskor még csak háromféle erőforrással volt elérhető: a 280S, 280SE és 350SE. A sorhatos benzines Solex karburátorral volt a belépő, a stuttgartiak szerint a 160 lóerős teljesítmény már elegendő volt a nagy test mozgatásához.

Fél évvel később, 1973-ban bővült a kínálat egy igazi csemegével, az új csúcsot a 4520 köbcentis M117-es V8-as jelentette. 225 lóerős volt alapkivitelben, bizonyos országokban az érvényben lévő szabályozások miatt 190 lóerőt tudott, a svéd piacon EGR szeleppel 200-at.

Ilyen teljesítmény mellé tökéletes menetkomfort dukált a vásárlóknak. Az állólámpás légrugózását itt hidropneumatikus rendszerre cserélték, ami mindig beszintezte magát a terhelés függvényében, sőt gombnyomásra meg is tudta emelni az elejét, ha nagyobb akadályon kellett áthaladni.

Egy kis érdekesség: akkoriban egy fullextrás Cadillac 16 ezer dollárba került, a 450SEL 6.9-ért eleinte 40 ezer, majd a modellciklus végén több, mint 52 ezer dollárt kellett kipengetni. 

Ekkora összegnél már kapott egy gyönyörű diófa berakást

Motoros tükröket

Gombbal vezérelhető első és hátsó ortopéd üléseket amelyek természetesen fűthetőek voltak

Klíma, szervó? Ugyan már, ilyen kis dolgokra nem is tértek ki a 116-nál.

A legmeghatározóbb egyértelműen az 1978-ban bemutatkozó blokkolásgátló volt. A W116 volt az első autó a világon, amibe ABS-t lehetett kérni extraként, ezzel lényegesen csökkent a féktáv és javult a manőverezhetőség satufék esetén.

Ezt a modellt, ahogy két társát is, egyidejűleg vettem egy nagyon kedves barátomtól, mindhárom vadonatúj állapotban kerültek hozzám, egy W126 miről már írtam korábban is. Ugyan nem 2 perc volt ezt a nem kis összeget kicsengetni értük, de határozottan kijelentem hogy megérte! Gyönyörűen mutatnak a szintén vadiúj vitrinben amit édesanyámtól kaptam Karácsonyra.

A 126-os Merci minden idők legjobb típusának tartják/tartom.

Az S betűs jelölés a Sonderklasse kifejezésből ered, ez a különlegességre utal.

A hetvenes években már zajlott a 116-os utódjának a fejlesztése.

A formáért Bruno Sacco felelt.

A korábbi modellhez (W116) jellegzetes, kevésbé, de mégis áramvonalasabb az éleknél finomabban ívelt, ütközésnél a gyűrődő zónákra való tekintettel nagy szilárdságú acélokból épített karosszériát tervezett.

Ebben a volt először ABS légzsák.

Extrák:

• Tempomat
• Automata légkondi
• Elektromos ülésállítás 
• Ülésfűtés

1985 őszén következett a ráncfelvarrás.

Megváltoztak a lökhárítók (kivéve az amerikai kivitelnél), kisimultak az oldalborítások, utastér megváltozott, 14 helyett 15 colos felniket kapott, új színválaszték, továbbá rendszeresítették a 4,2 és a non plus ultra 5,6 l-es V8-as benzinmotorokat (420 SE/SEL, 560 SE/SEL).

Összesen 820 ezer példány készült 1991-ig. Ekkor váltotta le a bálna (W140) Merci.

Rengeteg amerikai akciófilmben feltűnik pl Die Hard 3, Kutyám, Jerry Lee.. és még sorolhatnám...

Előszeretettel vették őket külföldi maffiózók amerikaiak, oroszok..

Állami autóként is rengeteg volt forgalomban, Kádár Jánosnak is volt egy, a fokozott védelmet nyújtó példányokat páncélozott karosszériaelemekkel és golyóálló üvegekkel látták el.

Ahogy én hívom a vasorrú 26-os Merci már kis kölyök korom óta a kedvencem, jó pár megfordult a családban. A legutóbbi egy 500-as volt, pont ilyen fahéj barna színben, ami a fenti képen is látható.

Már akkor tudtam ha másképp nem is, de először 1/18-ban meg kell szereznem.. 

Legjobb barátomnak Márkinak meséltem, hogy még 2003-ban volt egy sötétkék 126-os Mercink, de a fene se gondolta volna szerzett nekem egy pontosan ugyanolyat Karácsonyra, hála Istennek az ára teljesen korrekt volt, mivel a Norev újra kiadta. Ezzel együtt még két Mercit vettem, de azt majd később.

Szóval a modell:

Gyönyörű fényezés, krómozás, króm díszlécek.

A jellegzetes vas orr.

A lámpatestek egyszerűen csodásak, gyönyörűen kidolgozottak, a lámpa törlő lapát is kifejezetten tetszik, hogy odafigyeltek rá, de egy kicsit lefesthették volna.

Mint látható az eleje sokkalta hosszabb mint az autó többi része, a nevét is innen kapta a "vas orr" Frontális ütközésnél az eleje teljesen elnyeli a becsapódást. 

A jellegzetes 15 colos alufelnik. Gyönyörűen kidolgozottak.

A motor is nagyon szépen kidolgozott mint látható.

A belsőtér szép eredeti kék mint amilyen az igaziban, de a fa berakás nekem nem igazán tetszik, a szellőző rácsoknál a faberakás egyáltalán nem egyezik az igaziéval, ahogy az ajtó kilincsnél sem.. 

Viszont tetszik hogy a tűzoltókészülék az benne van.

Hátul is szépen rendbe vannak a dolgok.. Az ülések egyébként bőrhatásúak.

A W210-es, ismertebb nevén a négylámpás Mercit 1995-2003-ig gyártották. Tervezését a 124-es Mercedes befejezése után 3 évre kezdték el.

Az akkoriban nyújtott kényelem, hatalmas beltér, elegancia.. Rendkívül átgondolt koncepció, mai napig egy klasszikus forma a Mercedes rajongók körében. 

Németországban még mindig futnak a vajszínű Taxik.

Igazából nem is szaporítanám tovább a szót, következzen az a rövid történet amiért ennyire kötődök ehhez a szériához.

Az egész körülbelül 2003-ban kezdődött amikor elhoztuk a kereskedésből a mi 1997-es évjáratú E230-as Mercinket Classic felszereltség, hófehér volt a rá jellemző fekete kilincsekkel (később fater telibe fújatta az egész kasznit, kilincseket is beleértve) emlékszem amikor beleültem, hatalmas tágas, gyönyörű sötétkék utastér, gyönyörű fabetétek mindenhol. Már akkor tudtam hogy ez az autó örökre a szívembe zárta magát. A motor mint feljebb említettem egy 230-as volt, igazából a közel félmillió kilométer alatt nem hiszitek el, de a kötelező szervizelésen semmire sem volt szükség. 

Aztán telt múlt az idő, egyszer csak megérkezett mellé a "nővére" egy E320 CDi, sötétzöld, vaj belsővel. Elegance felszereltséggel.. hát gondolhatjátok hogy milyen gyönyörű volt.

Még rengeteg mindent tudnék róla írni, de ez egy modelles blog. Következzen a modell:

 Ezt a gyönyörűséget egy nagyon jó barátomnak köszönhetem, amikor megérkezett hozzá a modell, akkor azonnal szólt nekem hogy nála van egy ilyen w210-es. Azonnal rábólintottam hogy kell. 

Nos, ez a Chrono tényleg szebb mint a Sunstar, szebbek a lámpák, szépek az illesztések.

A rendszám a saját autónké volt, saját magam szerkesztettem és nyomtattattam némi segítséggel, utólag is köszönöm Márk barátomnak. :)

Azért oldalról is van látnivaló.. A díszlécek, az A oszloptól a C oszlopig gyönyörűen egy vonalban van az egész.

És ez nem az a fajta króm díszléc, mint a Norev és a Minichamps esetében, hogy ha tapogatjuk az ujjunkhoz ragad.

A harapásnyomos felnik leptek meg engem a legjobban, gyönyörűen kidolgozottak, nem hanyagolták el, sőt még az Elegance felirat is helyet kapott.

A belső is szép, középkonzol, telefon, műszerfal.. minden szépen a helyén van.

Na a motortér az, ami a SunStarnál mérföldekkel szebb.

Egy két közelebbi fotó..

San Fransisco utcáin ugrató, kereszteződésekben csikorgó kerekekkel megfordulós vagy a sivatagot átszelő autópályán üldöző Rendőrautó, majdhogynem biztos, hogy ez egy Ford Crown Victoria Police Interceptor.

A Ford hátsókerék meghajtású V8-asa egy igazi Amerikai szimbólum..

Az utcai verziótól apró részletekben eltérő Police Interceptor nagyjából nyolcvan százalékban szolgálta az amerikai bűnüldöző egységek flottáit.

A röviden csak CVPI-nek nevezett modellre egyáltalán nem annak fejlettsége miatt volt szükség, hanem annak robosztussága és megbízhatóságára volt szükség. Gyakorlatilag az 1983 óta gyártott LTD Crown Victoria alvázára épült, ami már akkoriban sem volt nagy fejlesztés mivel az az 1978-ban bemutatott Ford Panther platformot használta. Így már érthető az terepjáróknál alkalmazott létravázas, merev hátsó híddal párosított felépítés, amely gyakorlatilag egy lovaskocsi technikája. Ezt foltozgatta a Ford egészen 2011-ig, mikor is átadta a helyét főleg környezetvédelmi szempontból a Taurosoknak.

Amerikai rendőrautók napjainkban.. (Ford Taurus)

Elérkeztünk a modellhez:

Megszokottnál kicsit érdekesebb szögből kezdem a képeket. A MotorMax egyik legjobban sikerült modellje.

A modell kiadása a megszokott klasszikus "New York Police"  Fekete fehér kombó helyett egy ilyen dizájnt kapott amit a képen láthattok.

Ez egy igazán klasszikus forma, ami nem csoda hogy még több mint 20 év után is egy szemrevaló hodály.

A kereső lámpák és természetesen a vészjelző is szépen helyet kapott.

Természetesen mindene nyitható

És íme a 4,6 Literes, V8-as 250 lóerős motor ami 400Nm-t produkál. 7,9 másodperc alatt gyorsítja fel százra a több mint kéttonnás vasat.

Belső is szépen kidolgozott

Minden szépen helyet kapott.

Az elfogott bűnözők számára nem éppen a kényelem volt a lényeg. Van olyan modell is, amiben hátul egy sima fém lap van nem pedig ülés.

És végül a csomagtartó. Egy pótkeréknek örvendhetünk, ami helyet kapott.

Köszönöm hogy benéztél. Ha tetszett nyomj egy lájkot és ha érdekelnek a további posztok iratkozz fel

Az első R5-ös 1972-ben gördült le a futószalagról, és egyből nagyon népszerű lett.

A 70-es években szinte végig ez a típus vezette az eladási listákat.

A takarékos Renault 5-ös a tengeren túl is közkedvelt volt. 1985-ben érkezett a bevált formát kissé modernebb designelemekkel ötvöző, műszakilag átdolgozott Super 5-ös sorozat, és annak ötajtós, Campus kivitelű tagja.

Az Alpine tunning stúdióval közösen elkészítették a sportos Renault 5 Turbo és Maxi Turbo változatokat is, melyek a Rally (B csoport) versenyekben is igen sikeresek voltak.

Az R5 egészen 1996-ig gyártották, összesen 9 millió példány talált gazdára. Ekkor bemutatkozott a Clio, jóval korszerűbb műszaki megoldásokkal és a karosszéria is sokkal áramvonalasabb lett. De ennek ellenére sokáig népszerűek volt az R5, sőt még mai napig is találni az utakon ilyen legendás kisautót.

Elérkeztünk a modellhez

Megmondom őszintén, ennél pozitívabb csalódás modellnél még nem ért, mint ahogyan ez a kis R5-ös.

Nincs szebb annál, mint az őszi naplementében fotózni egy Rally legendát.

Nem bírtam megállni, hogy ne készítsek minden porcikájáról egy képet.

Gyönyörű szép

Nagyon szép illesztések, az autó felfüggesztése is szépen fekszik

Apróság, mégis figyelemre méltó, legalábbis számomra az első szélvédő körül elvezetett gumikéder.

A kis Francia szívébe is betekintést nyerhetünk, szépen helyet kapott minden, még a merevítő is.

Belső is szép, minden kidolgozott itt is.

Az igazi klasszikus R5 hátsó, egyszerűen tökéletes. 

Csomagtartó is kárpitozott, szépen kidolgozott

Adolf Hitler 1934 Júniusában adott megbízást a Porschénak, a népautó terveinek elkészítésére

A Porsche amúgy is játszott ezzel a gondolattal. 1931-ben el is készült Auto för jedermann (Mindenki autója)

Hitler által biztosított források és előírt keretek:

• 1000 Márka alatti ár
• 100 km/h feletti végsebesség
• 5 személy szállítása

Az autó árát valóban sikerült 1000 márka alatt tartani. Ráadásul kedvező, szinte kezdőtőke nélküli részletfizetési konstrukcióval kínálták a tömegeknek gyorsan be is futott, több ezer rendelés érkezett.

Azonban a háború kitöréséig egyetlen példányt sem sikerült kiszállítani.

A háború komoly csapást mért a gyárra, de képes volt a főnix hamvaiból feltámadni. Az első évek tulajdonos kereséssel teltek, és a megmaradt alkatrészekből igyekeztek összeállítani pár autót, mivel a hadseregnek szüksége volt rá. A háború előtt viszonylag sok Kübelwagent gyártottak,és ezeknek az alapjaira építették fel az autókat.

1945 nyarán megkezdődhetett a Bogár valódi sorozatgyártása, magánszemélyek 1945-tól vásárolhattak belőle.

1945-1952 Osztott ablakos Bogár

1952-ig külsőben a KDF-wagen formáját mutatta az autó. Osztott műszerfal, ami kisértetiesen hasonlitott az Opel műszerfalára (ez az osztott, szimmetrikus műszerfal azért volt kedvező, mert így a jobb és balkormányos autó azonos műszerfallal készülhetett, csak az órát hol a jobb, hol a baloldalra helyezték). A hátsó ablak is a takarékosság jegyeit mutatta, középen osztott volt, így megspórolták a domború ablak költségét. Ezek a modellek elsősorban erről a hátsó ablakról azonosíthatók, de bizony a 60-as években előfordult, hogy modernizálták az autókat, és nagyobb hátsó ablakot építettek be. Azonban a műszerfal árulkodó lehet. Ha valaki arra adja a fejét, hogy a legkorábbi, ún. perecablakos Bogár tulaja lesz, bizony alapos kitartásra, és komoly anyagi tőkére van szükség. Mindennapi használatra nem alkalmasak, részint a szinkronizálatlan váltó, részint a madzagos fékrendszer miatt.

Amiről felismerhető:

• Osztott műszerfal és hátsó szélvédő
• 16 colos kerekek
• Bordás lökháritó
• Alapvetően matt szinek, mivel ekkor még nem voltak magasfényű zománcok.

 Elérkeztünk a modellhez. Kevés olyan Maisto modellről lehet elmondani azt, hogy szép. Utóbbiakhoz sorolhatnám: a most következő 51-es Bogarat, vagy a több variánsban kiadott H1-es Hummert.

A színét én leginkább méregzöldre hasonlítanám, azért is, mert hasonló árnyalata volt az A6-os Allroadunknak is.

Szépen kidolgozott illesztések, műanyag díszlécek, rendszámtábla.

A csomagtér lepett meg igazán, hiszen itt fogadott egy színre fújt lemezfelni fehér peremes gumival, és egy szintén színre fújt benzintank, ami egy Volkswagen logóval ellátott tanksapkát kapott.

Illesztések itt is szépek, kipufugó vég különösen tetszik mert itt ennél a modellnél pont eltalálták a méretet.

A motorra nem sok figyelmet fordítottak..

Beltér szép lett, visszaadja azt a jellegzetes formavilágot amit anno a Német mérnökök megterveztek.

Padlószőnyeg hatású műanyag borítást is kapott a lábtér, mint ahogy az a képen is látható.

Manapság egyre több feltuningolt és RAT stílusban pompázó egyedeket találni főleg USA-ban.

Bogarak egymás közt

Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett nyomj egy lájkot, és iratkozz fel az oldalamra. 

A Mercedes Benz CLK GTR azaz a w297, egy sportautó és egyben versenyautó amit a Mercedes AMG Perfomance és motorpsort által építetttek. 1997-ben debütáltak ezek a modellek a FIA GT Bajnokságon.

Mivel a Bajnokságon 97-ben nagyon jól teljesített, így egy évvel később, 1998-ban megépítették a hírhedt 24 órás vernyre a Le Mans változatot is, így lett CLK LM (Le Mans).

Ezután kezdték el, 1998-1999(-ig) gyártani az utcai verziót, amiből összesen 26 darab készült. 

20 coupe, és 6 roadster 

Egyébként voltak kisebb nagyobb változtatások mint például a motor. A sima verseny változatában egy 6 literes v12-es motor volt, az utcaiba pedig szintén egy V12-es 6,9 literes AMG motort pakoltak bele, amely bődületes 612 lóerős és 775Nm nyomatékot adott le a hátsókerekeken keresztül.

Gyorsulása 0-100= 3,8mp, végsebessége pedig 380km/h

Önsúlya 1.440kg

dióhéjban ennyit az autó rövid élettörténetéről. jöjjön pár szó a modellről amit a Maisto kínált nekünk ezüst tálcán még évekkel ezelőtt.

Biztosan nem köveznek meg, de mai napig a legszebb Maisto modell. Próbáltam minél jobb szögekben lencsevégre kapni.

Különösen a sűrű küllős 20-21 zollos felnik tetszenek nagyon.

Na ha valami akkor ez vasalódeszka. Gyönyörű vonalvezetés, 

Azért ha visszatekintünk 1998 sportautóira akkor persze ott van a Dodge Viper, a Ferrari F50, a Lotus Elise és még sorolhatnám, DE egyik sem tudja számomra azt a szépséget nyújtani mint ez a klasszikus GTR.

Hátulra természetesen megkapta a sötétített motortér ablakát, viszont egy valamit hiányolok hogy nem kapott az üveg szellőzést mint az igazin. Gondolom ez a megoldás volt költséghatékonyabb. Így is szép.

A beltér szép skót kockás huzatokat kapott épp úgy mint az igaziban. És 4 pontos biztonsági öv.

A motor igen szép lett. A két hatalmas verseny sportdob igencsak feldobja a motortér karakterét.

Összességében egy szép modellről beszélünk ami egy Mercedes fan kötelező darabja lenne a gyűjteményébe.

Köszönöm hogy benéztél, ha tetszett iratkozz fel.